Felismerve a hazai lakosság életkilátásait nem megfelelő mértékben támogató alapellátási és népegészségügyi rendszer kihívásait döntött úgy a Kormány, hogy a 2014-2020 közötti uniós fejlesztési időszakban az egészségügyben, illetve a humánerőforrás-fejlesztésben is kiemelt figyelmet fordít az alapellátás megújítására, valamint a lakosság egészségtudatosságának fejlesztésére.
Mindezen célok megvalósítását szolgálták 2011 és 2014 között a „TÁMOP-6.1.2/11/3” és „TÁMOP-6.1.2/11/LHH/B” azonosító számú pályázatok, amelyek keretein belül a népegészségügy egyik meghatározó fejlesztési iránya volt a 61 egészségfejlesztési irodából álló hálózat kiépítése. A kialakított hálózat fő célja egyrészt a komoly népegészségügyi terhet jelentő betegségek prevenciójának támogatása, továbbá a lakosság egészségtudatosságának, egészségmagatartásának pozitív irányba befolyásolása. Az egészségfejlesztési irodák feladata a helyi igényekre és szükségletekre reagáló, a helyi közösségek számára könnyen elérhető egészségfejlesztési és prevenciós szolgáltatások biztosítása.
Az EFOP-1.8.20-17 pályázati felhívás keretében a már működő egészségfejlesztési irodák közül 34 bővítette lelkiegészség-fejlesztési szolgáltatásokkal a portfólióját. Az EFOP-1.8.19-17 pályázat keretében újabb 39 egészségfejlesztési iroda, a VEKOP-7.2.2-17 pályázat keretében pedig további 12 új egészségfejlesztési iroda kezdte meg működését. Jelenleg a lakosság a járások közel kétharmadában (110 járásban) veheti igénybe az Egészségfejlesztési Irodák szolgáltatásait. A működő irodák és elérhetőségeik itt találhatók: https://www.nnk.gov.hu/index.php/efi.
Az Egészségfejlesztési Irodák (hálózatának) átfogó célja a magyar lakosság egészségi állapotának javítása, az egészségben töltött évek számának növelése, a kliensek egészségmagatartásának a fejlesztése, az egyén felelősség vállalásának erősítése, és ezek által az elkerülhető halálozás előfordulásának csökkentése, valamint a területi egyenlőtlenségek mérséklése. Az EFI-k működésének folyamatosan megvalósuló fejlesztése eredményeként létrejöhet egy hatékony, koordinált és országosan egységesen működő egészségfejlesztési hálózat, ami jól megalapozott irányítási és működési keretbe illeszkedik. Közösségi szinten az EFI-k feladata a szolgáltatások tervezése, a megvalósítás szervezése, szakmai támogatása, koordinálása. A szolgáltatásokat számos színtéren, számos közösségi szereplő és szervezet valósítja meg, a megvalósítás során szoros együttműködésben az egészségfejlesztési irodákkal.
Az Egészségfejlesztési Irodáknak jelenleg 5 fő feladata van:
Nemzetközi és hazai tapasztalatok igazolják azt is, hogy a lakosság egészségkultúrájának, egészségmagatartásának pozitív irányú megváltozása csakis valamennyi szektor szereplőinek bevonásával és összeghangolt cselekvésével érhető el. A korszerű egészségfejlesztés a komplex népegészségügyi problémák esetében a komplex, rendszerszintű megközelítések fontosságát hangsúlyozza.
A komplex beavatkozások (komplex egészségfejlesztési szolgáltatások) tervezésénél és megvalósításánál a komplexitás több szempont mentén kell, hogy érvényesüljön:
Egészségműveltség definíciója – WHO szerint
„Az egészségműveltség olyan kognitív és szociális készségek halmaza, amelyek meghatározzák az egyes emberek motivációját és képességét, hogy hozzáférjenek, megértsék és felhasználják azokat az információkat, amelyek elősegítik a jó egészség fenntartását és fejlesztését. Az egészségműveltség többet jelent, mint kiadványok olvasását vagy sikeres vizitek lebonyolítását. Az egészségműveltségnek az egészséggel kapcsolatos információ hozzáférésének és felhasználási képességének javítása révén döntő szerepe van az egyén egészség feletti kontrolljában.
Ez a definíció azokra a környezeti, politikai és társadalmi tényezőkre is irányul, amelyek az egészség meghatározói.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) Népegészségügyi, Stratégiai, Egészségfejlesztési és Egészségmonitorozási Főosztálya (NSEF) Egészségfejlesztési Osztálya célul tűzte ki az Egészségfejlesztési Irodákkal (EFI) szorosabb/interaktívabb munkakapcsolatot kialakítását. A „Műhelyszerdákkal” szerettünk volna olyan új, szakmai szempontból hasznos és innovatív információkat átadni, amelyeket a területen dolgozó kollégák majd hatékonyan tudnak alkalmazni a mindennapi munkájuk során. A műhelynapok online formában 1-1,5 órás időtartamban zajlottak/zajlanak. Az alkalmakra mindig a https://egeszseg.hu/egeszsegfejlesztoi-szakma-irany.html weboldalon lehet jelentkezni, regisztrációhoz kötötten.
A „Műhelynapok” szervezése az EFI feladatok megvalósítását célzó szakmai támogatás mellett elsősorban az irodákban dolgozó kollégák egészségfejlesztési ismereteinek bővítésére fókuszált. Az irodákban dolgozó munkatársak végzettségét tekintve lehetnek orvosok, pszichológusok, dietetikusok, gyógytornászok, rekreációs szakemberek, sportoktatók, népegészségügyi és egészségfejlesztési szakértők. Ez a heterogenitás szükségessé teszi, hogy az NSEF, mint szakmai koordináló szerv tegyen meg minden lehetséges lépést annak érdekében, hogy a témákra vonatkozó minimum szaktudás ott legyen minden irodában. A hiányosságokat csak átfogó jelleggel tudjuk ez az NSEF részéről felvállalni és kezelni, hiszen a helyi sajátosságokra (főbb problémákra) már nincs lehetőségünk hatni, ezt a szakembereknek kell helyben megoldaniuk a lehető legjobb minőségben (legmagasabb szinten). Végül, de nem utolsó sorban, eredményt csak közös munkával lehet elérni. Ezt szem előtt tartva – szakmai felelősségünknek megfelelően -, nagyon fontosnak tartjuk az irodákkal megvalósuló „együtt gondolkodás” lehetőségeinek maximális kihasználását.
A “Műhelynapok” havi egy alkalommal, általában a hónap utolsó szerdáján (műhelyszerda) 1-1 kiemelt téma köré szervezve zajlanak elsősorban az EFI-k, valamint a Kormányhivatalok egészségfejlesztési és egyéb szakembereinek on-line részvételével. Az idei esztendőben a függőségek témaköréhez érve meghívtuk a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum-ban (KEF) dolgozó munkatársakat is, akik jelezték, hogy a többi műhelyszerdán is szívesen részt vennének, hiszen az elhangzó információk közvetett módon, de az ő munkájukat is segíthetik. Hasonló érdeklődést tapasztaltunk a védőnők részéről is.
Az adott hónap témájához kapcsolódóan párhuzamosan kerülnek feltöltésre az elhangzott előadások és a hozzá tartozó anyagok a www.egeszseg.hu szakmai aloldalaira.
A www.egeszseg.hu az NNGYK NSEF egészségfejlesztéssel foglalkozó ismeretterjesztő honlapja. A korlátozás nélkül hozzáférhető lakossági tartalmak főként az évszakhoz, aktualitásokhoz kapcsolódó rövid, tájékoztató cikkeket tartalmaznak, illetve egészséggel kapcsolatos világnapokról, eseményekről adnak célzott információt.
Regisztrációhoz kötötten pedig elérhető az egészségfejlesztéssel foglalkozó szakemberek számára a folyamatosan frissülő aloldal, amely speciális, a munkájuk során felhasználható tartalmakhoz nyújt hozzáférést. Elérhetőek különböző adatbázisok, szakrendszerek, háttéranyagok és korábbi értekezletek előadásai. Itt történik a Műhelyszerdákra történő regisztráció is, illetve lehetőség van a fórumokon keresztül interaktív kapcsolattartásra a szakma résztvevői között. Itt jelennek meg az Egészségfejlesztési Osztály által készített kommunikációs anyagok (pl. plakát).
A Műhelynapok témaköreit úgy választottuk ki, hogy a munkatervi feladatok elvégzéséhez segítséget nyújtsanak, kellően figyelem felkeltők, népegészségügyi szempontból fontosak és aktuálisak legyenek az Irodák dolgozói számára. Fontos szempont volt, hogy a hagyományos értelemben vett egészségfejlesztési területeken túl, újszerű megközelítésben (is) tárgyaljuk a témákat.
Minden alkalom egyetlen fő téma köré csoportosulva bont ki 2 vagy 3 kérdéskört a témában jártas szakemberek előadásai által.
Eddigi témakörök 2022. március – 2023. november között:
2023 januártól kezdődően minden Műhelyszerda alkalmával lehetőséget biztosítunk egy-egy EFI számára a szakmai bemutatkozásra. Egymás jobb megismerésével, a jó gyakorlatok bemutatásával motivációt, ötleteket szeretnénk adni minden EFI-nek a további munkájához.
Érted? – Értem! (Mi is az az egészségműveltség? Miért fontos?)
2023. szeptember 27.-én elérkezettnek láttuk az időt a sok-sok Műhelynap különböző témáinak megtárgyalását követően, azokra (is) építve, hogy részletesen beszéljünk az egészműveltségről – egészségértésről.
Az egészségműveltséggel összefüggő kérdéseink:
A megközelítés: alapelvek, módszerek, gyakorlati megvalósítás, kommunikáció.
Ez volt az első olyan alkalom, amikor a témát egy előadó, Dr. Bíró Éva (Debreceni Egyetem) dolgozta fel. Mivel az egészségműveltségnek sok összetevője van: kulturális és fogalmi ismeretek, olvasott és hallott szövegértési készség, szám-értési készség, médiajártasság, egészségügyi tapasztalat, ezért pontról – pontra kellett részletezni ezeket az összetevőket és az EFI kapcsolatát a napi gyakorlatban történő hasznosítás megközelítésben.
Bemutatásra került az egészségműveltség
integrált modellje
Az egészségműveltség kapcsolatban áll az általános műveltséggel, és hozzájárul ahhoz, hogy az emberek tudása, motivációja és kompetenciája alkalmassá váljon az egészség-információkhoz való hozzáféréshez, azok megértéséhez, értékeléséhez és alkalmazásukhoz a mindennapi életben bekövetkező véleményalkotás és döntéshozatal idején az egészségügyi ellátás, a prevenció és az egészségfejlesztés területén, annak érdekében, hogy fenntartsuk vagy javítsuk az életminőséget életünk során.
mérése
Az elmúlt néhány évben számos egészségértést mérő eszközt fejlesztettek ki. Az eszköznek magába kell foglalnia több készség mérését, a résztvevő releváns tapasztalatait, az ellátórendszer strukturális sajátosságait és a vizsgált egészségviselkedés és döntés kontextusát.
jelentősége
A megfelelő szintű egészségműveltség segítséget nyújt az egyénnek az egészségügyi szolgáltatások rendszerében történő eligazodáshoz, és a szolgáltatások megfelelő igénybevételéhez. A nem megfelelő egészségműveltségű egyének egészségmutatói kedvezőtlenebbek, kevésbé élnek a prevenciós szolgáltatások adta lehetőségekkel. Emiatt sűrűbben keresik fel a sürgősségi betegellátást, illetve gyakrabban van szükségük kórházi ellátásra és kevésbé valószínű, hogy követik az orvos életvezetésre és gyógyszerszedésre vonatkozó utasításait. A nem megfelelő szintű egészségműveltség nemzetgazdasági szinten is komoly anyagi vonzattal jár: az alacsony egészségműveltség évente 3-5% többletkiadást jelent az egészségügyi ellátórendszer szintjén.
Végül gyakorlati példák sokaságával került összegzésre az egészségműveltség fontossága a prevenciós szakemberek (EFI) munkájában.